ne akard nagyon!
- Túri Zoltán
- 2016. márc. 22.
- 1 perc olvasás
Nuno Judice: Hogyan írjunk verset?
A költő a madárról szeretne írni, de a madár kiröppen a versből. A költő az almáról szeretne írni, de az alma leesik az ágról, ahová helyezte. A költő egy virágról szeretne írni, de a virág elhervad a strófa vázájában. Ekkor a költő szókalickát barkácsol, hogy ki ne röppenjen a madár. Ekkor a költő odaédesgeti a kígyót, győzze meg Évát, s az ropogtassa el az almát. Ekkor a költő vizet önt a strófába, el ne hervadjon az a virág. Ám a madár nem dalol, ha kalickába zárják. A kígyó üregében lapul, mert Éva fél a csúszómászóktól. A víz pedig, melynek frissen kellene tartani a virágot, elözönli a verssorok közeit. Ám amint a költő letette a tollát, a madár szárnyra kapott. Éva tovaszökellt az almafaligetben, és lába nyomán kivirult az összes virág. A költő felkapta tollát, leírta mindazt, amit látott, így megszületett a vers.
Lackfi János fordítása

Nuno Judice